Sűrű egymásutánban követik egymást az amerikai, német, orosz, egyesült arab emírségi és más beruházók számára meghirdetett fórumok Görögországban. A rendezvények többségére az Égei-tenger partjának valamelyik paradicsomi szállodájában kerül sor. Görögország eladó.

Az egyik legutóbbi fórumon az Athéntől 50 kilométerre délre lévő tengerparton, a Szunion foknál mintegy félszáz nagy cég vett részt az Egyesült Arab Emírségekből, élükön a külügyminiszterével, Sejk Abdalláh bin Zajid an-Nahajannal.

A szónoki emelvényen a miniszter az együttműködés és az ókor nagy görög filozófusainak dicséretét zengte, majd a kávészünetben a megbeszélések konkrétabb fordulatot vettek: "Szeretném látni a privatizálandó cégek listáját, tud szolgálni ilyennel?" - kérdezte egy megújuló energiával foglalkozó emírségi társaság illetékese a görög külügyminisztérium egyik vezető tisztségviselőjétől, akit kissé meg is hökkentett a kérdés direktsége.

Mihálisz Kriszohoidisz görög gazdasági és versenyképességi miniszter minden egyes ilyen fórumon Görögország előnyeit, az élet minőségét, a magas oktatási színvonalat és a kitűnő konyhát méltatja.

A súlyos pénzügyi és gazdasági válság közepette a legkisebb részlet is fontos lehet a potenciális beruházók megnyeréséhez. Így egy olyan pillanatban, amikor Athén éppen hitelezői - az EKB, az EU és az IMF - küldöttségét várta az új költségvetési kiigazítások megtárgyalására, az a hír, hogy bár a 2011-es költségvetési hiány magasabb az előirányzottnál, de a túllépés kisebb, mint amitől tartottak, már-már jó hírnek számított.

"Az emírségekből nagyon magas szintű küldöttség érkezett, olyan csoportok képviselőivel, amelyek vezető szerepet játszanak a zöld energia, az alumíniumipar, a kikötői és repülőtéri infrastruktúra, a pénzügyi szolgáltatások és a turizmus terén, de világos képet szeretnének kapni a helyzetről, mielőtt befektetnek" - ismerik el görög részről.

Az egyik legfontosabb hasonló jellegű fórumot 2011 őszén, Jeorjiosz Papandreu szocialista kormányának bukása előtt szervezték a német gyáriparosok kezdeményezésére, akik olyan szektorokban kerestek befektetési lehetőségeket, mint a megújuló energiák vagy az idősek számára az Égei-tenger partján építendő egészségügyi létesítmények. Decemberben az amerikai-görög kereskedelmi kamara szervezett nagy találkozót Athénban, erre meghívták az új görög miniszterelnököt, Lukasz Papademoszt is.

A légkör igen baráti volt, hála az Egyesült Államokban élő jelentős görög diaszpórának. Január 20-án Katarral terveznek hasonló fórumot a görög vendéglátók.

A világ utóbbi feléből érkező beruházókat szívesen látja a görög fél, mert nem tartanak igényt arra, hogy megszerezzék azoknak a csoportoknak a vezetését, amelyekbe beruháznak,"csak a jövedelmezőség garantálását kívánják elérni" - magyarázta az AFP-nek Théodorosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes.

Az emírségekkel két területen folytak a legkomolyabb tárgyalások, egyrészt az alumíniumiparról, mivel Görögország rendelkezik a Pechiney-cég által átadott gyártási technológiával, másrészt a haltenyésztésről. Az emírségeket annyira vonzotta a fórum, hogy ők fizették az összes költséget - mondta elégedetten Pangalosz.

Szpirosz Kuvelisz szocialista képviselő, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős volt külügyminiszter-helyettes úgy véli, hogy "ha Görögország bizonyítani tudja, hogy van reális alapja a stabilitásnak és el ha tudja oszlatni az abbeli aggodalmakat, hogy esetleg kilépne az euróövezetből, akkor jó alapunk lesz az újrakezdéshez".

Más kérdés, hogy a beruházásösztönző offenzíva konkrét eredményeire egyelőre még várni kell. Igaz, Kína Pireusz kikötőjében végrehajtott beruházásokat, Katar aranybányákat vásárolt és két görög bankba is beruházott. Ám egyelőre egyetlen nagyszabású projekt sem indult, bár a privatizációs bizottság továbbra is ösztönzi ezek benyújtását.

A válság óvatossá tette a befektetőket, nem csak Görögországban - írja az AFP.

http://gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/120299/1/gazdasag/Gorogorszag_elado_parcellazzak_az_Egeitengert?place=srss