Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Krisztus előtt 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Az Athéntól mintegy 16 kilométerre nyugatra elterülő sziget keleti partjainál lévő Ampelakiai-öbölben egy húsztagú régészcsoport végzett egy hároméves tudományos program keretében víz alatti kutatásokat.

A görög kulturális minisztérium szerint a 2016. évi kutatási terület az öböl nyugati részére terjedt ki.

 Egy görög-német-francia-orosz konzorcium, egy dubaji és egy japán cég jelentkezett be a szaloniki kikötő többségi tulajdonjogáért.

Eladja Görögország a szaloniki kikötő többségi, 67 százalékos tulajdonrészét, a vevők közt egy francia-görög-német-orosz konzorcium is szerepel. Egy dubaji és egy japán cég is versenyben van. A privatizációs kiírás egyik feltétele, hogy a vevőnek 180 millió eurót kell fordítania a kikötő fejlesztésére 2021-ig – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Az IFL Science tudósítása szerint a kutatók akkor fedezték fel az első torony- és faltöredékeket, valamint egy ókori városkapu romjait, amikor a közeli Vlochós falu maradványait vizsgálták. Először azt hitték, hogy egy kisebb település romjaira bukkantak, de a feltárást során kiderült, hogy egy valódi ókori nagyvárosról van szó.

 A görögországi Eléfszina lesz Európa harmadik kulturális fővárosa a vajdasági Újvidék és a bánsági Temesvár mellett 2021-ben.

Az Európai Bizottság közleménye szerint kiválasztott városok feladata az európai kultúra sokféleségének támogatása és megőrzése lesz. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa reményét fejezte ki, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent majd mindhárom város számára, a korábbi kulturális fővárások példája alapján.

 Az idei nyári szezonban a magyar turisták körében Spanyolország, Görögország, Bulgária, Horvátország, Olaszország és Ausztria volt a legkedveltebb úti cél - véli Békefi Veronika, a Neckermann Utazás ügyvezető igazgatója.

Jónak indult a 2016-os nyári szezon az előfoglalások alapján, augusztus-szeptemberben volt egy kisebb megingás a kihasználtságban, de a turisztikai világszervezet adatai szerint a teljes szezon nem mutat jelentős csökkenést. A hajóutak és a körutak népszerűsége is nőtt, különösen a kísérővel együtt szervezetteké - tette hozzá Békefi.

 Az athéni olimpia jelentősen elszaladó költségei, azok finanszírozásának magas állami aránya nagyban hozzájárult Görögország túlzott el­adósodottságához, csődbemeneteléhez

Pedig minden olyan szépen indult. A 2004-es athéni olimpia megrendezése előtti hét évben a görög gazdaság folyamatosan túlteljesítette az EU átlagát. Ez különösen 2001–2004 között volt szembetűnő, amikor az öreg kontinensen általánosan visszaesett a növekedés. A pozitív görög eredmények azonban nemcsak az olimpiai előkészületeknek, hanem egyéb tényezőknek is betudhatók, jelesül az euró 2002-es bevezetését megelőzően alacsonyan tartott kamatlábaknak, illetve a nagymértékű EU-támogatásoknak – figyelmeztet a PriceWaterhouseCoopers tanulmánya.

 Görögország északi részén bukkantak egy tucat 1000 évnél idősebb fára, a legöregebb 1075 esztendős.

Minden jel arra mutat, hogy svéd kutatók nem pusztán egy idős balkáni páncélfenyőre bukkantak a Píndosz-hegység közelében, hanem Európa legidősebb fájára is. A képen látható, Adonisznak elnevezett fa korát a dendrokronológia, vagyis az évgyűrűs módszerrel határozták meg: 1075 éves. Az észak-görögországi vidéken egyébként még egy tucat olyan fát találtak, amelyek 1000 évnél idősebbek.

 Görögországról sokaknak Szantorini fehérre festett házai, Mikonosz szélmalmai vagy az Akropolisz fenséges látképe ugrik be elsőre. Többek között ezek miatt évente mintegy 15 millió turista kel útra. Pedig érdemes néha másfelé indulni. Például az ország északnyugati része felé, Epiruszba.

A Pindus-hegység és a Jón-tenger közötti terület a végtelennek tűnő hegyek, a hosszú szorosok, a gyönyörű városok és a mesebeli falvak régiója

A piacvezető hazai online utazási ügynökség, az Invia idén tavasszal közzétett előrejelzése szerint ezen a nyáron is Görögország lesz a legkedveltebb célállomás a külföldön nyaraló magyarok körében. Közülük sokan készülnek Krétára, amely az egyik legtöbb embert vonzó üdülőparadicsom a Földközi-tengeren.

Az utazók dolgát megkönnyítendő az Invia összegyűjtött pár helyet, ahová érdemes elmenniük azoknak is, akik nem először látogatnak a szigetre, mert Kréta mindig tartogat felfedezésre váró vidékeket a tengerparti kikapcsolódás, és a knósszoszi műemlék feltérképezése után is.

A törökországi, tunéziai utakkal kapcsolatban egyelőre kivárnak az utasok és az utazási irodák is, a charter járatok jellemzően június közepén indulnak majd, addig a magyarországi utazásszervezők, az egyes charter társaságok, valamint a külföldi szállodák rugalmasan az igényekhez alakítják a kapacitásokat - mondta el a Magyar Utazási Irodák Szövetségének szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Molnár Judit hangsúlyozta, hogy a migránsválság ellenére sokan utaznak Görögországba, a korábbi évekhez hasonlóan idén is nagy az érdeklődés Kréta, Korfu, Rodosz és Zakynthos iránt, miközben Leszbosz szigetére az elmúlt években sem utaztak magyar turisták. 

Molnár Judit a Tunéziában és Törökországban történt terrortámadásokkal kapcsolatban kiemelte, tudomása szerint a hatóságok jelentős biztonsági intézkedéseket vezettek be mindkét országban a turizmus és a turisták védelme érdekében. 

Úgy fogalmazott: "nem temetné el véglegesen a törökországi turizmust", hiszen ár-érték arányban a török Riviéra szállodái verhetetlenek más mediterrán országok üdülőhelyeivel összehasonlítva.