Görögország oldala: A görög konyha

Szeretettel köszöntelek a Görögország Közösségi Oldala közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2390 fő
  • Képek - 3309 db
  • Videók - 1605 db
  • Blogbejegyzések - 235 db
  • Fórumtémák - 39 db
  • Linkek - 824 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Görögország Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Görögország Közösségi Oldala közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2390 fő
  • Képek - 3309 db
  • Videók - 1605 db
  • Blogbejegyzések - 235 db
  • Fórumtémák - 39 db
  • Linkek - 824 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Görögország Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Görögország Közösségi Oldala közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2390 fő
  • Képek - 3309 db
  • Videók - 1605 db
  • Blogbejegyzések - 235 db
  • Fórumtémák - 39 db
  • Linkek - 824 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Görögország Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Görögország Közösségi Oldala közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2390 fő
  • Képek - 3309 db
  • Videók - 1605 db
  • Blogbejegyzések - 235 db
  • Fórumtémák - 39 db
  • Linkek - 824 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Görögország Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

A görög konyha
A görög konyha, Európa egyik, vagy talán legösszetettebb gasztronómiája. Kellemesen fűszeres egészséges, teli van zöldséggel, halételekkel, különleges húsokkal. A görögök konyhaművészete sok változáson ment keresztül az évszázadok során, míg eljutott mostani formájába, amely meghódította az egész kontinenst (gondoljunk csak a gyros bárokra és a görögsalátára, ami egyetlen étterem kínálatából sem hiányozhat.) 

A 20. század előtt a görög népek konyháját három jól elkülöníthető „stílus" jellemezte. 

Az első, a szárazföldi, mely az ókori görög konyhakultúrát is magába foglalja. Elsősorban zöldséget és hüvelyeseket használt (bab, csicseri borsó, padlizsán, tökfélék, uborka), különféle gabonaféléket, olajbogyót, majd később paradicsomot és paprikát is. 

A második a nagy görög szigetvilág lakóinak konyhaművészete, melynek meghatározó tényezői voltak a különböző tengeri kereskedelmi útvonalak. A Földközi-tenger szigetein, Kerkirán, Korfun, és Jón-tenger szigetein európai, legfőképpen az olasz ízek dominálnak,  krétán , és cipruson az arab és észak afrikai fűszerezés jellemző, az Ázsiához közeli szigetekre pedig a török konyha volt nagy hatással. Ezért itt nem lehet általánosítani, hiszen mondhatni minden sziget vagy sziget csoport más és más íz világot foglal magába. Egy dolog viszont közös bennük, hogy Poszeidonnak hála, rengeteg a halétel és a különféle tengeri herkentyűk. 

A harmadik stílus pedig a kisázsiai. Az itt élő görögök étrendjét a szomszédos bevándorló örmények törökök és perzsák tették változatossá.  Ezért ez a konyha sokkal fűszeresebb, mint az előző kettő, és olyan alapanyagok is megjelennek, mint a fenyőmag, és az aszalt gyümölcsök. 

Az általunk ismert görög konyha az 500 éves török megszállásból való felszabadulás után alakult ki, ugyanis a kisázsiai területről és a Fekete-tenger partvidékéről a törökök elűzték az ókor óta ott élő görögöket és örményeket, akik a török seregek elől menekülve jobb híján csak a konyhaművészetüket tudták magukkal vinni a szárazföldre, ahol aztán szépen összeolvadt a helyi szokásokkal. Ennek a keveredésnek köszönhetően Európa talán legsokszínűbb és legváltozatosabb gasztronómiája jött létre! 

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK
Már az ókorban is a görög társadalmi élet egyik legmeghatározóbb eleme a lakoma volt, ezt a remek szokásukat mind a mai napig megőrizték. Az emberek gyakran összejönnek barátokkal családdal tavernázni. A tavernák a görög éttermek egyik fajtája, általában családi vállalkozás, és igazi házias görög ételeket lehet fogyasztani. Ezek az étkezdék nem a turistáknak készültek, az átlag görögök is előszeretettel látogatják. Törzshelyeiken otthonosan mozognak, összetolják az asztalokat, és mivel a kínálat szinte naponta változik, a pincértől érdeklődnek az aznapi ajánlat felől. A taverna pincérje mindig a legtekintélyesebb férfihez fordul oda először, és tőle várja a rendelést. Mivel görögök evés közben (is) beszélgetnek, ezért sok az előétel, amit csipegetni lehet, és kevesebb a főétel, a desszert pedig többnyire szezonális gyümölcs. Az süteményeik, az 500 éves török ráhatásnak köszönhetően, nagyon édesek és tocsognak a mézben, viszont vannak spenóttal, padlizsánnal, hagymával vagy tojással töltött pitéik, amiket félkészen, a boltokban is meg lehet venni. A tavernázás mellett a Bazi nagy görög lagzi c. filmből jól ismert, és túlzások nélkül bemutatott éjszakába nyúló, kertben-báránysütős, szirtaki táncos dínom-dánom is közkedvelt módja az étkezésnek. Még a koccintás is úgy zajlik, ahogyan a filmben láthatta az ember. „Sztin ijia szasz" (egészségedre) felkiáltással összekoccintják a poharaik tetejét. Oda kell figyelni, hogy tényleg csak a poharak teteje érjen össze, ugyanis ha az alsó része is összekoccan azt sértésnek, sőt kifejezetten rossz ómennek tartják. 

Görögországban különböző étteremfajták léteznek:
  • Taverna: húsokra és halételekre specializálódott
  • Pszisztaria: amely a sült húsokat és rostélyosokat kínálja
  • Esztiatorio: klasszikus vendéglőt jelent, ahol egytálételek, különböző sültek és mezedesz (falatkák) szerepelnek
  • Uzeri: különféle halakat és tengeri finomságokat ajánl.
A GÖRÖG KONYHA LEGFONTOSABB ALAPANYAGAI
Görög joghurt:

Az igazi görög joghurt eredetileg juhtejből készült, de ma már inkább tehéntejből készítik. Az általunk ismert joghurtnál magasabb a zsírtartalma (10%), ezért sűrűbb és krémesebb, viszont ennek ellenére nem hizlal, sőt a karcsúsodni vágyók diétás étrendjének elengedhetetlen kiegészítője! A felszíne sima és bársonyos, ízre pedig nem savanyú.  Ezt a savó leszűrésével érik el (muszlinon, papíron, vagy szitán keresztül lecsepegtetik). Alacsony szénhidrát, laktóz és só tartalma miatt egészségesebb, mint a sima joghurt, vérnyomáscsökkentő, immunerősítő és rákellenes hatása is ismert. Felhasználását tekintve nagyon változatos, édes és sós ételekhez egyaránt kitűnő alapanyag. A görögök előszeretettel fogyasztják mézzel, de például ez a Tzatziki alapja is. A görög joghurt név az Európai Unión belül védett, tehát csakis Görögországban előállított termék nevezhető így.

Feta sajt:

A méltán híres Görög saláta legfontosabb alapanyaga a feta. Már az ókori görögök idejében is ismert és kedvelt volt. Eredetileg kecsketejből készül, ez sokkal krémesebb és puhább, mint a juh-, vagy a tehéntejes változat. A színe hófehér, az íze jellegzetes savanykás, és kissé sós, az állaga tömör ugyan akkor krémes, viszont könnyet törik és morzsolódik. Általában sós lében vagy (fűszeres) olajban tárolják. Ha kimérve vesszük netán Görögországban a piacon, ügyeljünk rá, hogy megfelelő mennyiségű lét is adjanak hozzá ( el kell, hogy lepje a sajtot), és otthon is ebben tároljuk, különben kiszárad. Mára már nem csak a görög, hanem az egész mediterrán konyha elengedhetetlen alapeleme. 2002 óta a feta név is védett, és csakis a Görögországban előállított termék nevezhető feta sajtnak, amelyik juh és kecsketejből készül. 2007-től még a „feta-stílusú" vagy „görög sajt" kifejezéseket is betiltotta az EU.

Görög olíva bogyó és olaj: 

A görög konyha talán legfontosabb alkotó eleme. A sajátos száraz és meleg éghajlatnak köszönhetően az olajfa azon kevés fa fajták egyike, amelyik megél Görögországban. A bogyóját is és az abból sajtolt olajat is használják, minden háztartásban elengedhetetlen kellékek.

Görög fűszerek: 

A legfontosabb görög fűszerek, görög bazsalikom, kakukkfű, oregánó, kapor, koriander, a fahéj, a kömény, az olajbogyó, olívaolaj, fokhagyma, és a pálinkájáról jól ismert ánizs. 

Görög italok:

Jellegzetes görög italok az ouzo (ánizs pálinka), amit vízzel hígítva is isznak, a Metaxa nevű konyak és a görög borok. A borkészítés hagyománya egész az ókorig visszavezethető, tartósítás gyantát használtak, ami különleges aromát kölcsönzött a könnyű mediterrán boroknak. A palackozott gyantás borok ma már meg sem közelítik az igazit, ha valaki ilyet szeretne kóstolni, kis falvakban helyi gazdáktól érdemes beszerezni. 

Forrás:https://www.utazas.info/

Címkék: görög konyha

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Káposzta János 52 perce új videót töltött fel:

Káposzta János 39 perce új videót töltött fel:

Káposzta János 3 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 3 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu